A társasház alapítása, alapító okirat
Az Alapító okirat megléte új és használt lakás vásárlása esetén egyaránt fontos. Enékül osztatlan közös tulajdont vásárolunk, azaz az egész ház és benne valamennyi lakás, helyiség, az összes tulajdonostárs közös tulajdonát képezi. Társasház alapítására legalább 2 önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetve legalább 1 lakás és egy nem lakás célú helyiség alkalmas.
Ezek az ingatlan részek a tulajdonostársak különálló tulajdonát képezik, az épülethez tartozó földrészlet és a nem elkülönített egyéb épületrészek viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerülnek.
A közösség által létrehozott alapító okirat (közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat) ingatlan-nyilvántartásba kerül.
Az okiratban rögzített adatok bármelyikének változása az alapító okirat módosítását követeli, ám ehhez valamennyi tulajdonostárs beleegyezése szükséges.
Az SZMSZ: Szervezeti- és működési szabályzat
A szervezeti- működési szabályzatban (SZMSZ) a közgyűlés a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettséget, a közös költség viselésének szabályait állapítja meg.
Az SZMSZ tulajdonképpen a ház alkotmánya; melynek tartalmaznia kell a tulajdonostársak külön tulajdonának használatára (hasznosítására); a külön tulajdonon belül nem mérhető szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére, a közös költség viselésére (ezen belül a felújítási alap képzése esetén annak felhasználására), a társasházi lakóépület házirendjére, a közgyűlés hatáskörére és eljárására, a közös képviselet és számvizsgálat formájára, hatáskörére és eljárásra vonatkozó részletes szabályokat.
Az SZMSZ felhatalmazhatja a közös képviselőt, hogy a hátralékkal rendelkező tulajdonostárs tulajdonára jelzálogjog bejegyzést kérjen. Mivel minden lényeges kérdést az SZMSZ szabályoz, megalkotása minden társasháznak kötelező.
Az SZMSZ fontosságát jelzi az is, hogy a szabályzat elfogadott szövegét és valamennyi későbbi módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. |
